Nyáron ismét megrendezésre került a Lélek Építő Tábor, ahol először vettem részt, de már most állítom, hogy nem utoljára. Lelki vezetőnk – Péter atya, Anikó néni, Kati néni, Bogi néni, Vera néni és a táborvezetőnk Zoli bácsi kíséretében töltöttünk el egy hetet a Börzsönyben, szállásunk Törökmezőn volt. Az első napon Vácon kirándultunk, ellátogattunk a Váci Székesegyházhoz. Létrehoztuk a csapatokat, és rögtön feladatot kaptunk, egy városismereti quizt töltöttünk ki.
Az összeverbuvált csapatok egész héten versenyeztek egymással. szintén nagy „csata” folyt a legtisztább szoba díjának elnyerésében, hiszen minden nap volt szobaszemle reggelente és néha még napközben is. Minden nap volt szentmise, ahol a csapatok szolgálhattak, reggeli előtt gondolatébresztővel és énekkel kezdtük a napot, dobtunk a szeretetdobókockával és igyekeztünk nap közben eszerint cselekedni. Estéinket szintén énekkel zártuk.
A túrák fokozatosan hosszabbak voltak, de sokszor megálltunk és kaptunk feladatokat vagy játszottunk. Sose unatkoztunk, mivel mindig volt valami izgalmas program: számháború, gyertyamártás, agyagozás, mandala készítése az erdőben azokból a növényekből, amit a természet már elbocsátott. Számomra a legjobb élmény az volt, amikor egy előadást kellett rendeznünk, majd előadnunk egy közmondásból. A tábor mottója a „NE FÈLJ” volt, mely végig kísérte az egész hetünket és félelmeinkről is beszélgethettünk. A hazafelé úton ellátogattunk Esztergomba, ahol sokat sétáltunk.
Nagyon jó volt, hogy tanulhattunk egymástól, ismerkedhettünk, és szorosabbá fonhattuk a közösség erejét. Szerintem mindenki nagyon jól érezte magát. Sok élménnyel gazdagodtam. Köszönöm szépen!
T. Borka – Szent Dorottya osztály (5. c)
